Szutyi

Koszos kis öregasszony büffent egyet a konyhaasztalnál. A viaszosvászon is megrendül, de senki sem mer szólni, hogy ez itt nem szokás. Azzal a fogpiszkálóval turkál a nyitott szájában, amivel az előbb a körmei alól kaparászta a feketeséget. Nyög, fáradt, elege van, terhes a magány.

Nem szeretett ez soha engem - emlegeti a férjét. Felpattan, hogy nyomatékot adjon a szavainak, majd visszaül a konyhaasztalhoz, kipiszkál még egy kicsit a rántott hús romjaiból a szája szélére. Nem szeretett ez engem soha - mondja megint és röhögve távozik.